Együtt vívtunk az 1%-ért

2016. február 9.

Az egy hónapja befejezett nagymintás kutatásunk eredményei alapján rengeteg új statisztikával, tanáccsal és praktikus információval vártuk a Vívj te is sikeresen az 1%-ért! rendezvényünkre érkező civileket.

A Human Dialog szakértői – Dömötör Károly, Mécs Anna és Miha Tamás – mellett Czenki Péter, a NAV Észak-budapesti Adóigazgatóság osztályvezetője és Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace regionális adományszervezési igazgatója adott elő az 1%-os kampányidőszak elstartolására időzített rendezvényünkön a Nagymező utcai Mozsár Kávézóban. A több mint 40 résztvevő sokfelől érkezett: voltak, akik az 1%-os tabella élén álló szervezetet képviseltek, míg akadtak a kampányolásban még kisebb tapasztalattal rendelkező nonprofitok is.

A civil 1% magyar találmány

A civil társadalom megerősítése érdekében bevezetett felajánlási rendszer a legszélesebb körben elterjedt jótékonykodási forma, több mint kétmillióan élnek ezzel a lehetőséggel – hangzott el Miha Tamás előadásában. Hozzátette, hogy véleménye szerint azonban az 1% nem tekinthető adományozásnak. A Human Dialog ügyvezetőjével egyetértve Szegfalvi Zsolt is ezt hangsúlyozta: szerinte az „1% intézménye” nem más, mint az adófizető által irányított adóelosztási rendszer, indirekt állami támogatás. Habár ő sem tekinti adománynak a felajánlást, a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a felajánlás valós támogatásra ösztönöz. A civil szervezetekre irányítja a figyelmet, és maga a felajánlás megtétele már az első lépés lehet az elkötelezett támogatóvá válás felé vezető úton. De mi alapján döntenek az adófizetők?

A személyes érintettség és a lojalitás a kulcs

A megkérdezettek 56%-a mindig ugyanannak ajánlja fel az szja 1%-át, 40%-uk személyes érintettség alapján dönt – ismertette Dömötör Károly a Human Dialog által 2015 végén, több mint 800 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás egyik legnagyobb tanulságát. Meg kell szólítani a civil szervezet működéséből „profitálókat” – tanácsolta Mécs Anna a kutatás kommunikációs és kreatív vonatkozásairól szóló előadásában. Több alapítvány esetén is elmondható, hogy intenzív kampányuk során saját közönségüket tudták a legerőteljesebben megszólítani, átlag feletti növekedést elérve ezáltal.

Nem adom az adóm

Az adófizetők közel fele nem ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%-át. A több mint 18 éve létező lehetőségről sokan még ma sem tudnak, és vannak olyanok is, akik egyszerűen elfelejtkeznek róla, vagy nem érdekli őket a felajánlás lehetősége. Jó hír a civileknek, hogy csak alig több mint 10 százaléknyian nem bíznak abban, hogy felajánlásuk célba is ér, vagy abban, hogy a kedvezményezett szervezet jó célra használja fel a felajánlást.

Az előadók szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a szervezet hitelességének megmutatására és a transzparens működésre. Szegfalvi Zsolt egy nemzetközi példával is alátámasztotta ezt: míg itthon 50-60%, Olaszországban 60%, Lengyelországban 47% és Szlovákiában 55% a felajánlók aránya, addig Romániában csupán 25%: ugyanis visszaélési botrányok és a civil társadalomba vetett kisebb bizalom miatt ott kevésbé hajlamosak arra, hogy rendelkezzenek.

 A felajánlások súlya

Czenki Péter, az adóhatóság munkatársa rendkívül fontosnak tartja, hogy csökkenjen az érvénytelen felajánlások száma. A 150 ezer hibás felajánlás miatt több mint 500 millió forintot nem tudtak kiutalni a megjelölt szervezeteknek 2015-ben. Majdnem az esetek felében nem regisztrált vagy kizárt szervezetet jelölnek meg az adózók, az érvénytelenség oka 20%-ban pedig az, hogy nem fizetik meg időre az szja-t, így az 1%-os felajánlás érvénytelenné válik.

Az adat kincs

Sokaknak jelentett újdonságot a hír, hogy a civil szervezetek lekérhetik a felajánlóikról szóló statisztikát a NAV-tól, amely összesítve tartalmaz információt például a felajánlók területi eloszlásáról. E régebbi lehetőséget egészíti ki egy 2015-ös nóvum: e-mail címüket és/vagy postai címüket megadó és a közléshez hozzájáruló felajánlók listáját is igényelhették a szervezetek a NAV-tól. Ehhez az adatközléshez a kétmillió felajánló mintegy 17%-a járult hozzá.

Miha Tamás külön kitért ezen címek jelentőségére: jól felépített kommunikációval ez az adatbázis nagy kincs lehet az adatokat igénylő mintegy 300 szervezetnek. Ugyanis az 1% megköszönése mellett a hatékony párbeszéd eredményeként később akár elkötelezett adományozóvá is válhatnak ezek a felajánlók.

Az 1% sokat érhet, de nem minden

Az előadások alapvetően a hatékonyabb 1%-os kampányolást kívánták segíteni, a bemutatott példák és a kutatás is azt támasztotta alá, hogy jól felépített kampánnyal lehet növelni az 1%-os bevételt.  Emellett fontos üzenet volt, hogy egész évben fontos aktív kommunikációt és brandépítést folytatni, valamint hogy nem szabad „1%-centrikusan” gondolkodni. Ugyanis számtalan olyan tényező befolyásolja az eredményeket – például az adóalap-csökkentés, botrányok bizonyos szervezetek körül, erős kampánnyal jelentkező új belépők –, amelyekre közvetetten vagy sehogyan sem tud hatni egy-egy civil szervezet.

Tartalmas prezentációk, kompetens előadók

És mi volt a résztvevők véleménye? A végén egy értékelő kérdőíven kérdeztük meg őket.  A rendezvénnyel való általános elégedettség 83%-os eredményt hozott, a prezentációk tartalma 88%-os, az előadók kompetenciája pedig 96%-os elégedettséget mutatott. Végül pedig álljon itt néhány vélemény a teljesség igénye nélkül:

 „Megérte, mert volt új és kézzel fogható információ. Valamint jó volt, hogy a szervezetek képviselőitől is lehetett kötetlenül kérdezni, infóhoz jutni!”

„Klassz, köszönöm a lehetőséget, jó volt másokkal is találkozni és a témára kommentálva beszélgetni.”

„Jó volt a témában szakemberektől hallani friss információkat és történeteket.”

„Hasznos volt, remélem hagyomány lesz belőle.”

Köszönjük a részvételt, a pozitív visszajelzéseket és a biztatást, ígérjük, folytatjuk!