2019. július 10. Fb Sharing

Számos civil szervezet van, amely olyan területen végzi a tevékenységét, amelyről nem könnyű beszélni. A hospice szolgálatok mindenképpen ilyenek. Fontos tevékenységről van szó, de nem könnyű a kommunikáció és az adománygyűjtés a hospice témakörében. Mi, a Magyar Hospice Alapítvánnyal együtt megpróbáltuk.

Nem tudtuk, mire is számíthatunk, mármint ami a fundraising kampány sikerét illeti. Egyáltalán: mi tekinthető itt sikernek; ha „be tudjuk vinni” a hospice-t, mint témát a közgondolkodásba? Ha a kampányunk célcsoportját az ügy mellé tudjuk állítani, elkötelezett adományozóvá téve minél több embert? Talán elérhető a két cél együttesen?

Az élet méltóságteljes befejezése,
ennek esélye nagyon nehéz téma. Mindannyian szembenézünk vele. A hospice szolgálatok erre az időre, ezekre a pillanatokra koncentrálnak, céljuk, hogy a méltó, békés, harmonikus búcsú akkor is járhasson mindenkinek, ha nehéz, gyógyíthatatlan betegségben szenved.

 

 

Amennyire lehetséges,
próbáltuk racionálisan végiggondolni a kommunikáció módjait. Tekintettel kell lennünk a téma érzékenységére, a hospice házakban levők és családjuk személyiségi jogaira. Ugyanakkor hitelesnek, az érzelmeket megszólítónak és informatívnak kell lennünk.

Segíti a munkát,
hogy a hazai nyilvánosságban egy ideje már jelen levő témáról van szó; a hospice, mint fogalom és gyakorlat nem hangzik idegenül a magyar közvéleménynek. Nehezítő tényező viszont, hogy személyesen kell megszólítanunk a direct mailing kampányunk olvasóját, és el kell érnünk, hogy ne hárítsa el magától a témát. Közben pedig a hangnemünk ne a melodráma hangja legyen, de ne is a rideg tárgyilagosságé.

Amit kerestünk,
az egyszerűen az őszinteség, ami, lássuk be, sokszor a legnehezebb.

 

 

S ráadásul egyszerre kellett beszélnünk a kampány két fázisában a felnőtt és a gyerek hospice-ról. 

Valódi történetekből indultunk ki, ügyelve a személyiségi és a kegyeleti jogokra. A Magyar Hospice Alapítványnál meglevő szervezeti tudásra, együttműködésre és figyelemre bizton számíthattunk. A gyermek hospice-t bemutató történetnél a család, megértve a kampány céljait, saját fotóit is rendelkezésre bocsátotta.  Egyszerű, rövid, de nagyon fajsúlyos anyag született, amelyben nem sérült a történet mély intimitása sem. A felnőtt hospice-t bemutató anyagunk hitelét és erejét az egyes szám első személyű elbeszélésmód adta.

Nem tudtuk volna megjósolni,
milyen visszajelzésekkel és eredményekkel találkozunk a kampány során. A Magyar Hospice Alapítvánnyal zajló közös munkánk nagyon sikeresnek bizonyult. Az első mailing 25 ezres címlistája már a második, pár hónappal későbbi kiküldésben 150 ezresre nőhetett, a rendkívül jó válaszaránynak köszönhetően.  Elmondhattuk, hogy minden tizedik címzett adományozóvá is vált. 

A hitelesség és az érzékenység lehet itt a kulcsszó: a megszólalóké, a szervezeté és a kommunikációs megvalósításé. Nem elhallgatva, de nem is túlhangszerelve ezt a rendkívül nehéz témát. A közös folytatásban ezt tartjuk szem előtt.